MOHÁCSI ISTVÁN-MOHÁCSI JÁNOS: A FALU ROSSZA

Tóth Ede után és helyett írták a Mohácsi-testvérek

Népszínmű három zenés részben - A szombathelyi Weöres Sándor Színház előadása

Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön - és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelemes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő.

RENDEZŐ

Mohácsi János
Született: 1959, december 13.


Fotó: Falus Kriszta (Jurányi Ház)

1974–1978 között az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium tanulója volt. Egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügy szakon folytatta 1979-1981 között, de nem fejezte be. Közben 1980–1983 között amatőrként a Mozgó Színház rendezője volt. 1983-2010 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt. 1983-ban Ascher Tamás hívására szerződött ide, előbb színész, segédrendező, majd 1984-ben megrendezte Hogyan vagy, partizán, avagy Bánk bán című stúdió-előadását, amely egyéni hangvételével, formabontó színpadi megoldásaival szakmai és közönségsikert is aratott. 2010-2011 között még ugyanitt vendégrendező, majd szabadúszó. 2013-ig volt a Nemzeti Színház külsős rendezője is.

Rendezett és rendez a Bárka Színházban, a Nemzeti Színházban, a Radnóti Miklós Színházban, a Vígszínházban, a kecskemétiKatona József Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.

JÁTÉKIDŐ: 225 PERC (KÉT SZÜNETTEL)

Fotó: Mészáros Zsolt

SZÍNLAP

Feledi Gáspár, gazdag falusi földmívelő: Bányai Kelemen Barna
Boriska, lánya: Edvi Henrietta 
Lajos, fia: Matusek Attila 
Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámsága alatt: Sodró Eliza/Hartai Petra
Göndör Sándor, szolgalegény: Kenderes Csaba 
Finum Rózsi, mondhatni menyecske: Bánfalvi Eszter
Csapó, gazdaember: Szabó Róbert Endre
Csapóné: Fekete Linda
Sulyokné, módos asszony: Nagy Cili 
Tarisznyásné, módos asszony: Németh Judit
Csendbiztos: Horváth Ákos
Tisztelendő, olykor patikus: Mertz Tibor
Kónya, kántortanító: Kálmánchelyi Zoltán
Gonosz Pista, bakter: Bajomi Nagy György
Gonoszné: Vlahovics Edit
Cserebogár Jóska, szőlőpásztor: Szerémi Zoltán
A „makkhetes” korcsmáros: Trokán Péter
Sári, a „makkhetes” korcsmáros neje: Alberti Zsófi
Jóska, béres: Endrődy Krisztián
Az Úr, a seregeknek Ura: Trokán Péter
Savanyú Jóska: Móri Csaba
Czintosné: Papp-Ionescu Dóra

továbbá: népek mindkét nemből, vendégek, cigányok, betyárok, hadseregek és az Istentől elrugaszkodott zenekar

Zenekar:
Hegedű: Schreiner Jenő/Horváth Dániel
Klarinét, basszus klarinét: Hotzi Péter/Avas Bendegúz
Harmonika: Peltzer Géza/Császár János
Nagybőgő: Kovács Attila/Kiss Krisztián
Cimbalom: Horváth Ferenc
Dramaturg: Mohácsi István
Zene: Kovács Márton
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Remete Kriszta
Jelmeztervező asszisztens: Varga Alexandra
Koreográfus: Tóth Richárd
Korrepetítor: Falusi Anikó 
Világítás: Kiss Zoltán
Kellékes: Jenei Ági, Pados Bernát
Súgó: Balogh Lívia
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra, Móri Csaba


Rendező: Mohácsi János

 

 

JEGYVÁSÁRLÁS